A szabadság himnusza

AZ ÚR IRGALMA VÉGTELEN... (John Newton 1772) (Egy másik magyar fordítás így kezdődik: Ó, érthetetlen kegyelem, mely rég utánam járt...) (A dal itt hallgatható meg angolul egy gyönyürű előadásban.)

Az Úr irgalma végtelen,
Ezt folyton érzem én;
Habár nincs semmi érdemem,
Ő mégis hord kezén.

Nincs arra szó, sem gondolat,
Mi jóval áld az Úr;
Ha lankadok, ő szárnyat ad,
És terhem mind lehull.

Sok itt a bűn és küzdelem,
Az orkán zúgva dúl,
De minden vészben, tengeren
Megtart, megvéd az Úr.

Ha véget ér az életem,
Új otthont nyújt az ég,
Ott még szebb hangon zenghetem

A Bárány énekét.