Esküvő, keresztelő

Református házasság
Amit egy jegyespárnak tudnia kell, ha a Hajdúböszörmény Kálvin téri Református Egyházközségben szeretne házasságot kötni:

1./ Isten Igéje szerint a házasság két, egymást szerető ember életre szóló szövetsége. Mindketten felelősek a döntésükért, amellyel felvállalják a másikat, megosztják vele életüket, örömeiket és bánataikat. A Teremtő Isten egész életre szóló kapcsolatként tervezte a házasságot (1.Mózes 2,24), annak esetleges megromlásáért egyedül az embert terheli a felelősség. Isten azonban segítségét ajánlja fel mindazoknak, akik erre hűségesen kérik Őt, hogy e kapcsolat örömet, formálódást és áldást jelentsen mindkét félnek, s majdani gyermekeiknek.

A házassági szent szövetséget tehát két ember köti meg egymással, úgy azonban, hogy mindketten hozzák az Ádámtól és Évától örökölt alaptermészetüket. (1. Péter 1,18) Az élő Isten újjáteremtő szeretetére van szükségük, hogy a házasságban mindvégig megmaradhassanak, folyamatosan bocsánatot kérjenek, és bocsánatot adjanak egymásnak, ahogyan az élő Isten is megbocsát a bűnbánó embernek. (vö.: János 3,7; 2. Korinthus 5,17; 1. János 1,9)

2./ Ebből következik, hogy az egyházi esküvő nem „csodaszer”: ha valaki nem bízik meg Isten segítő szeretetében, a szertartás önmagában nem segít rajta. Mégis óriási a jelentősége, hogy az Urat segítségül hívva, vagy anélkül indul-e el egy házasság! Jézus Krisztus teljes isteni hatalmát, szeretetét és bölcsességét kínálja fel ma is minden Hozzá forduló embernek. (János 6,37; 15,5)

3./ Ezért valljuk, nem az a döntő kérdés, hogy valaki meg van-e keresztelve, hanem az, hogy hisz-e a feltámadott Jézus Krisztusban, van-e élő kapcsolata Vele vagy még nincs. (János 1,12)

Hogy erről beszélgethessünk, minden jegyespárt legalább két jegyesoktatásra, és minimum két vasárnapi istentiszteletre (a Kálvin téren 10:10, Középkertben 9:00) elvárunk az esküvő előtt. Az időpontokat a lelkipásztorokkal kell egyeztetni.
Bár Jézus a hit mindenekelőtti fontosságát mondja ki a Márk 16,16-ban, hangsúlyozza a keresztség jelentőségét is. Ezért mi azt a felet, aki nincs megkeresztelve vagy nem konfirmált (= a hitvallás első nyilvános lehetősége, vö.: Máté 10,32), szeretettel meghívjuk és rábírjuk, hogy ha előbb nem tudja, akkor az esküvő utáni hónapokban pótolja életének ezeket a hiányosságait. Fél éven át heti egy esti óra odaszánásával fel lehet készülni a felnőtt keresztségre, illetve a konfirmációra. Természetesen, ha valaki más keresztyén közösségben gyakorolja a hitét, őt nem kívánjuk konfirmálni.
A korábban említett jegyesoktatás alkalmain szó esik a szertartás helyi jellemzőiről, az eskü szövegéről és minden egyéb tudnivalóról. (templomdíszítés, a be- és kivonulás rendje, kántori-, ill. lelkészi tiszteletdíj, stb.)

Szeretettel várunk mindenkit, aki Isten áldását szeretné kérni házasságára!

Esküvői jelentkezési lap Letöltés

A házassági eskü megtekintéséhez / letöltéséhez: kattintson ide

„Higgy az Úr Jézusban, és üdvözülsz mind te, mind a te házadnépe!”

(Ap.Csel. 16,31)

Tájékoztató a keresztelésről Lásd még itt

A keresztség áldásai:

1./ A keresztségben Isten felkínált szeretet-szövetségének pecsétje kerül a gyermek homlokára. Isten oldaláról minden kész arra nézve, hogy Jézus Krisztus kereszthalála és feltámadása révén a gyermek bocsánatot nyerjen bűneire, és egyben övé legyen az örök élet öröksége.

A felnőtté váló emberen múlik viszont, hogy hittel elfogadja-e ezeket az ajándékokat vagy sem. A megtérés nem más, mint Isten kegyelmének tudatos elfogadása a bűneimre, illetve döntés arról, hogy ezentúl - hálából az értem hozott áldozatáért - engedelmesen követem az Úr Jézus Krisztust. Csak Jézus Krisztus befogadásával válik valaki keresztyénné! (János 1,12 Róma 8,9)

2./ A keresztség által a gyermeket befogadja egy nagy lelki család, ahol segítséget kap, hogy személyes, élő hitre juthasson el. A gyülekezet tagjai már most szeretettel megelőlegezik számára e szép, Krisztusra mutató nevet: „református keresztyén”. (keresztyén = keresztény = Krisztushoz tartozó)

A református keresztelés előfeltételei:

1./ A keresztelés legalább egy, Jézus Krisztusban hívő református szülő általi kérése. (A szülő konfirmációja felnőtt korban is pótolható - féléves, heti egy órás előkészület után.) Az ősegyházban csak hívő szülők gyermekeit keresztelték meg, mivel a keresztség hit nélkül önmagában nem üdvözít! (Zsid. 11,6 Ap.Csel. 16,27-34; Márk 16,16 Ef. 6,6) Jézus Krisztusnak adatott az üdvözítés hatalma. (Ef 2,8-9; Mát 28,18-20; Ján 14,6)

2./ Két előkészítő beszélgetésen (minden hónap 2. keddjén 18:00 órától a Kálvin téren) és legalább két vasárnapi (délelőtti vagy esti) istentiszteleten való előzetes részvétele a szülőknek, illetve a keresztszülőknek.

3./ Az Apostoli Hitvallás („Hiszek egy Istenben...”) és a Heidelbergi Káté első két tételének ismerete, illetve az előbbinek a keresztelőn történő nyilvános elmondása. (a református énekeskönyv végén, illetve az alábbiakban megtalálhatóak)

4./ Fogadalomtétel a következő két kérdésre adott válasszal:

Akarjátok-e, hogy gyermeketeket a keresztség által az Atya-Fiú-Szentlélek Isten

közösségébe, a keresztyén anyaszentegyházba befogadjuk?

AKARJUK

Ígéritek-e, fogadjátok-e, hogy gyermeketeket úgy nevelitek és neveltetitek, hogy majd ha felnő, a konfirmáció alkalmával, ő maga önként tegyen vallást a Szentháromság Istenbe vetett hitéről a gyülekezet előtt?

IGÉRJÜK ÉS FOGADJUK

Ezek után a gyülekezet is fogadalmat tesz, amely szerint a gyermek lelki fejlődéséért folyamatosan imádkozni fog, illetve azt minden rajta álló módon segíti.

5./ A keresztelési adatlap kitöltése és aláírása, amely egyben a gyermek hitoktatásra, illetve 8. osztályos kortól konfirmációra való beíratását is jelenti. Már óvodás kortól várjuk őket a vasárnapi gyermekistentiszteletekre (10:10-kor a templomban találkozunk, majd az igehirdetés előtti ének alatt a gyerekek átvonulnak az öregparókia ifjúsági termébe), ahol több korcsoportban vesznek részt a bibliai foglalkozáson.

„Aki hisz és megkeresztelkedik, az üdvözül...” (Márk evangéliuma 16,16)

„Térjetek meg, és keresztelkedjetek meg valamennyien Jézus Krisztus nevében, bűneitek bocsánatára, és megkapjátok a Szentlélek ajándékát. Mert tiétek ez az ígéret és gyermekeiteké, sőt mindazoké is, akik távol vannak, akiket csak elhív magának az Úr, a mi Istenünk.” (Apostolok Cselekedetei 2,38-39)

Apostoli Hitvallás

(A gyermekkeresztséget csak a szülők nyilvános hitvallástétele után szolgáltathatjuk ki!)

„Hiszek egy Istenben, mindenható Atyában, mennynek és földnek teremtőjében.

És Jézus Krisztusban, az Ő egyszülött Fiában, a mi Urunkban, aki fogantatott Szentlélektől, született Szűz Máriától, szenvedett Poncius Pilátus alatt; megfeszítették, meghalt és eltemették. Alászállt a poklokra, harmadnapon feltámadt a halottak közül, fölment a mennybe, ott ül a mindenható Atya Isten jobbján; onnan jön el ítélni élőket és holtakat.

Hiszek Szentlélekben. Hiszem az egyetemes anyaszentegyházat, a szentek közösségét, a bűnök bocsánatát, a test feltámadását és az örök életet. Ámen”

(ökumenikus fordítás)

Heidelbergi Káté 1-2. kérdés-felelet

(Részlet a Magyarországi Református Egyház hitvallásából)

Kérdés: Mi tenéked életedben és halálodban egyetlenegy vigasztalásod? (Mi az életed értelme?)

Az, hogy testestől lelkestől, mind életemben, mind halálomban nem a magamé, hanem az én hűséges Megváltómnak, a Jézus Krisztusnak tulajdona vagyok. Ő a drága vérével minden bűnömért tökéletesen eleget tett és engem az ördögnek minden hatalmából megszabadított, és úgy megőriz, hogy az én mennyei Atyám akarata nélkül egy hajszál sem eshetik le a fejemről, sőt inkább szükséges, hogy minden az én üdvösségemre szolgáljon.

Ezért Ő, Szentlelke által, az örök élet felől engem is biztosít és szív szerint hajlandóvá és késszé tesz arra, hogy ezentúl Őneki éljek.

kérdés: Hány dolgot kell tudnod, hogy e vigasztalással boldogan élhess és halhass meg?

Felelet: Hármat. Először, hogy milyen nagy az én bűnöm és nyomorúságom. Másodszor, hogy mi módon váltatom meg minden bűnömtől és nyomorúságomtól. Harmadszor, hogy milyen hálaadással tartozom Istennek e megváltásért.

Keresztelői jelentkezési lap Letöltés

„Miatyánk” (Az Úr Jézus Krisztus által tanított minta imádság)

„Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a Te neved, jöjjön el a Te országod, legyen meg a Te akaratod, amint a mennyben, úgy itt a földön is.

Mindennapi kenyerünket add meg nékünk ma, és bocsásd meg a mi vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek, és ne vígy minket a kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól, mert Tiéd az ország, a hatalom, a dicsőség mindörökké! Ámen.”

(Máté evangéliuma 6,9-13)

A Tízparancsolat (a "10 Ige" = útmutatás)

I. Én, az ÚR vagyok a te Istened, aki kihoztalak téged Egyiptom földjéről, a szolgaság házából.
Ne legyen más istened rajtam kívül!
II. Ne csinálj magadnak semmiféle bálványszobrot azoknak a képmására, amik fenn az égben, lenn a földön vagy a föld alatt a vízben vannak. Ne imádd és ne tiszteld azokat, mert én, az ÚR, a te Istened, féltőn szerető Isten vagyok! Megbüntetem az atyák bűnéért a fiakat is három, sőt négy nemzedéken át, ha gyűlölnek engem. De irgalmasan bánok ezer nemzedéken át azokkal, akik szeretnek engem és megtartják parancsolataimat.
III. Ne mondd ki hiába Istenednek, az ÚRnak a nevét, mert nem hagyja az ÚR büntetés nélkül azt, aki hiába mondja ki a nevét!
IV. Emlékezz meg a nyugalom napjáról, és szenteld meg azt! Hat napon át dolgozz, és végezd mindenféle munkádat! De a hetedik nap a te Istenednek, az ÚRnak nyugalomnapja. Semmiféle munkát ne végezz azon se te, se fiad, se leányod, se szolgád, se szolgálóleányod, se állatod, se a kapuidon belül tartózkodó jövevény. Mert hat nap alatt alkotta meg az ÚR az eget, a földet, a tengert és mindent, ami azokban van, a hetedik napon pedig megpihent. Azért megáldotta az ÚR a nyugalom napját, és megszentelte azt.
V. Tiszteld apádat és anyádat, hogy hosszú ideig élhess azon a földön, amelyet Istened, az ÚR ad neked!
VI. Ne ölj!
VII. Ne paráználkodj!
VIII. Ne lopj!
IX. Ne tanúskodj hamisan felebarátod ellen!
X. Ne kívánd felebarátod házát! Ne kívánd felebarátod feleségét, se szolgáját, se szolgálóleányát, se ökrét, se szamarát és semmit, ami a felebarátodé!

(2. Mózes 20,1-17)